A QCIDays 2025. április 28-30. között került megrendezésre Athénban. Az eseményen a köz- és magánszféra EuroQCI közösségei, a Digitális Európa Program (DEP) és a Kvantum zászlóshajó projektek szakértői, ipari szakemberek, kutatók és a kvantumkommunikációval és kiberbiztonsággal foglalkozó politikai döntéshozók vettek részt.
A második nap délutánján az aktualitások és a kiemelkedő előadók sok résztvevőt vonzottak az Űrszekció előadásaira.
Az első előadó Thomas Bäumer a SES-től, az EAGLE-1 műholdért felelős cégtől tájékoztatta a hallgatóságot a fejlesztés jelenlegi állásáról a jövőbeli tervekről.

A legfontosabb mérföldkövek közé tartozik, hogy megkezdődött a műholdra kerülő hasznos teher gyártása, és lezárult az optikai földi állomásokhoz (OGS) kapcsolódó CDR (Critical Design Review), amely a SES weboldaláról elérhető. Ez lehetővé teszi a rendszer jövőbeli felhasználóinak az EAGLE-1-gyel való kommunikáció előkészítését. Lehetőségünk volt betekintést nyerni az OGS hitelesítésnek lépéseibe is. Utolsó pontként a SES bemutatta az EAGLE-1 utáni terveket: egy kvantumképes műholdkonstellációt terveznek EAGLE-neXt néven kereskedelmi és könnyű kormányzati felhasználásra.

Pedro Pinto a Hispasattól a műholdas kvantumkommunikáció újfajta megközelítését mutatta be a CARAMUEL küldetésen keresztül, amely az első GEO pályás QKD misszió lesz a világon. Az EAGLE-1 alacsony Föld körüli pályájához (LEO) képest a CARAMUEL a földfelszín nagyobb részét lesz képes lefedni. Míg az indítás 2028-ra várható, 2025 második felében a Kanári-szigeteken már a rendszer tersztelését tervezik.

A műholdas cégek két előadását követően a nemzeti QCI-projektek ismertették terveiket és eredményeiket. A CYQCI projektet képviselő Kyriacos Kalli, a Ciprusi Műszaki Egyetem professzora arról beszélt, hogy Ciprus földrajzi adottságai legalább egy OGS-t telepítését teszik szükségessé, mely a jövőben akár több helyszínnel is bővülhet. Az OGS számára legmegfelelőbb helyszínt a projekt keretében létrehozott mobil mérési berendezéssel lehet meghatározni.

A QCIHungary projektet Oláh Kitti képviselte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről (BME) és az előadás a BME szabadtéri és műholdas kvantumkommunikációval kapcsolatos tevékenységeire összpontosított. A BME egy saját szabadtéri QKD-rendszert fejleszt, ami összefonódást használ, ennek segítségével nemrégiben sikeres Bell-tesztet mutattak be 40 méteren. Mivel Magyarország is tervezi egy a műholdas kommunikációhoz használható OGS telepítését, az egyetem kutatói, a CYQCI projekthez hasonlóan, háttérsugárzás méréseket is végeztek és ez alapján választották ki a kvantumképes műholdvevő (OGS) helyszínét. Az egyetem a kvantumkommunikáció jövőjét is vizsgálja, amely szerintük a kvantummemóriák által támogatott kvantuminternet lesz.

A Lux4QCI -t képviselő Said Koudia, bemutatta hálózati szimulátorukat és KMS (Key Management Server) megoldásaikat, amelyeket a QKD hálózatok képességeinek vizsgálatára és azok menedzselésére fejlesztettek ki (például kihasználva az SDN nyújtotta lehetőségeket).

Mivel az egyetem szoros együttműködést folytat a SES-szel, ezért egy olyan szimulátort is fejlesztettek, amely az EAGLE-1 műholdon keresztül létrehozott QKD-kapcsolatot modellezi, sőt KMS-üket kiegészítették az így kapott kulcsok használatához szükséges tudással is.
A szekció utolsó előadója Marco Gramegna volt az olasz QUID projektből. Olaszország jelenlegi QKD gerinchálózata az egyik legnagyobb Európában, és úgy tervezték, hogy ne csak a nagyobb városokat, hanem az ország obszervatóriumait és rádióteleszkópjait is összekapcsolja. Ez jó kiindulópontot biztosít a műholdas alapú kulcsok QKD-hálózatba történő integrálásához. Ami a jövőt illeti, ez a nagy kvantum gerinchálózat segíthet majd összekapcsolni a nagy pontosságú mérésekhez szükséges kvantumszenzorokat is.
