Budapest, 2026. március 17. – A kerekasztal videó-összefoglalója már elérhető a cikkben! A kvantumkommunikáció és a jövő kiberbiztonsági megoldásai álltak annak a szakmai kerekasztal-beszélgetésnek a középpontjában, amelyet a QCIHungary szervezett az ELTE Informatikai Karán „Következő generációs kiberbiztonság: a kvantumtitkosítás jövője hazánkban és Európában” címmel.
A QCIHungary projekt a Digital Europe Program támogatásával valósul meg, és célja a magyarországi kvantumkommunikációs infrastruktúra alapjainak kiépítése. A fejlesztések Budapest, Győr, Nagykanizsa és Szeged között hoznak létre olyan hálózatot, amely a jövőben az európai kvantumkommunikációs infrastruktúrához is kapcsolódhat. A projekt a Pro-M Zrt., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont együttműködésében valósul meg.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vettek a Katonai Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Kutatás-fejlesztési és Innovációs Központ, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az OTP Bank Nyrt., Kiberbiztonsági Irányítási Osztály, a One Hungary, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint a HUN-REN Wigner FK és a QCI Hungary képviselői.
A résztvevők Gerhátné Dr. Udvary Eszter (BME VIK) moderátor vezetésével áttekintették a kvantumkulcs-szétosztás (QKD) várható jelentőségét a jövő biztonságos kommunikációs rendszereiben, illeszkedését a hazai és európai kiberbiztonsági stratégiákhoz, megfogalmazták várakozásaikat a bevezetés ütemezésével és költségeivel kapcsolatban. Egyetértés alakult ki abban, hogy a kvantumkorszakra való felkészülés elkerülhetetlen, mert a hagyományos titkosítási eljárások, amik számítási komplexitásra épülnek, a kvantumszámítógépekkel feltörhetővé válnak. A kvantumkulcs-szétosztás (QKD) előnye, hogy a kvantumfizika törvényeire épít, ami garanciát jelent arra, hogy két fél közötti titkos kulcscsere során egy lehallgatási kísérlet azonnal észlelhetővé válik. Öszetett biztonsági rendszerek fizikai védelmi rétegeként így ez a jövő egyik legígéretesebb technológiája.
„Bár a posztkvantum kriptográfia kulcsszerepet játszik a felkészülésben, a tapasztalatok azt mutatják, hogy önmagában nem minden kockázatra ad végleges választ. Ezért a magas biztonsági igényű környezetekben olyan kiegészítő technológiákra is szükség van, amelyek túlmutatnak a számítási feltételezéseken, és amikor a kvantumszámítógépek valóban megjelennek, már érett, kipróbált és bizonyíthatóan biztonságos megoldásként állnak rendelkezésre.” – emelte ki Dr. Pataki Máté, az OTP Bank Nyrt. képviseletében.
Dr. Fürjes János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat képviseletében elmondta:
„Mind a Magyar Honvédség, mind a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tevékenységében kulcsszerepet játszik a megbízható kommunikációs csatornák biztosítása és jelenlegi tudásunk szerint a jövőben az abszolút biztonságot a kvantum kulcs szétosztó hálózatok, megoldások jelentik”
Barta János, a One Hungary Zrt. képviseletében rámutatott:
„Az Európai Unió kvantumtechnológiai törekvései (különösen a kvantumkommunikációs infrastruktúra kiépítését célzó kezdeményezések) világosan jelzik, hogy a kvantumtechnológiák stratégiai jelentőségűek Európa digitális szuverenitása és gazdasági versenyképessége szempontjából. A sikernek ugyanakkor elengedhetetlen feltétele az aktív közreműködés a kutatásban, fejlesztésben, a pilot rendszerek kiépítésében, valamint az ipari alkalmazások előkészítésében, mind nemzetközi, mind hazai szinten. A kvantumkommunikáció jövője nem csupán technológiai kérdés, hanem a tudás, az együttműködés és a stratégiai gondolkodás közös terepe, amelyben mindannyiunknak szerepet kell vállalnunk.”
Dr. Kiss Tamás, a HUN-REN Wigner FK és a QCI Hungary képviseletében hozzátette:
Az alapkutatástól a fejlesztésig és az ipari, felhasználói alkalmazások kiépítéséig szoros partnerségeket kell kiépíteni a kutatóintézetek, egyetemek és felhasználói szektorok között, ha Magyarországot versenyképessé akarjuk tenni ezen a jövőformáló területen. Ennek egyik döntő tényezője a szakemberképzés. A QCI Hungary tevékenységei ezeket a kihívásokat komplex módon kezelik és egyben felkészülést jelentenek a továbblépéshez egy Közép-Európai kvantumkommunikációs hálózat irányába.
Dr. Vári Péter a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság képviseletében kifejtette, hogy hatósági oldalról a kvantumkommunikáció egyik kulcsa a hazai és európai szabályozási környezet folyamatos követése és alakítása, hogy a kvantumkommunikációs megoldások biztonsági elvárásai a gyakorlatban is számon kérhetőek legyenek. Ennek részeként az NMHH nemzetközi szabványosítási és szakmai munkacsoportokban (ETSI, ISO/IEC, CEN/CENELEC) is aktívan részt vesz. Hangsúlyozta, hogy a tudásmegosztás és a szereplők közötti párbeszéd (hatóság–ipar–akadémia) tudatos erősítése nélkül a technológiai fejlődés nem fordítható fenntartható, bizalmi alapon működő, szélesebb körben alkalmazható megoldásokká.
„A QCIHungary projektben szerzett tapasztalataink révén műegyetemi kollégáimmal átfogó képet kaptunk a különböző kvantumkulcs-szétosztási (QKD) berendezések fejlesztésének gyakorlati kihívásairól és lehetőségeiről, így pontosan látjuk, mire képes ma ez a technológia. Meggyőződésünk, hogy a kvantumtitkosítás a jövőben számos hazai szektorban – a kritikus infrastruktúráktól a pénzügyi szolgáltatásokig – alkalmazható és értéket teremtő megoldássá válhat.” – összegezte a tapasztalatokat a beszélgetés moderátora, Gerhátné Dr. Udvary Eszter (BME).
