A világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Nature, 2025. február 26-án publikált egy véleménycikket, amelynek szerzője, Jian-Wei Pan, a Kínai Tudományos Akadémia Kvantuminformációs és Kvantumfizikai Kiválósági Központjának igazgatója. A szerző a kvantumtechnológiák globális finanszírozásának jelentőségét hangsúlyozza írásában.

A kvantumtechnológia képes meghaladni a klasszikus rendszereket a számítástechnikában, az információbiztonságban és a precíziós mérések terén. Az elmúlt évszázadban jelentős előrelépések történtek, amelyek mérföldköveként megjelent a „kvantumelőny”: a kvantumszámítógépek képesek olyan problémák megoldására, amelyek a klasszikus szuperszámítógépek számára elérhetetlenek. A kvantumkriptográfia páratlan biztonságot nyújt titkosítási kulcsok révén, amelyeket kizárólag az érintett felek ismernek, míg a kvantumszenzorok rendkívüli pontossággal mérik például a földrengéseket és a navigációhoz szükséges adatokat.

E fejlesztések ellenére a gyakorlati kvantumalkalmazások még mindig korlátozottak. Bár a kvantumszimulációk hamarosan előmozdíthatják a kémia és a szupravezetők kutatását, a teljes mértékben működőképes, zajálló kvantumszámítógépek még legalább 10–15 évnyi fejlesztést igényelnek. A legnagyobb kihívások közé tartozik a kvantumbitek sérülékeny állapotainak védelme a hibáktól és a környezeti interferenciától.

A fejlődés felgyorsításához három kulcsfontosságú lépés szükséges. Először is, kezelni kell a közvélemény túlzó elvárásait, hogy elkerüljük a piaci instabilitást és megőrizzük a bizalmat a kvantumtechnológia iránt. Az eltúlzott ígéretek félrevezethetik a befektetőket, ami pénzügyi visszaesésekhez vezethet. Másodszor, elengedhetetlen a stabil és hosszú távú állami finanszírozás, mivel a kvantumkutatás piaci alapon még nem finanszírozható. A növekvő támogatások, például az USA 2023-as 3,75 milliárd dolláros befektetése, növelik a magánszektor bizalmát és ösztönzik a kvantumtechnológiák kereskedelmi hasznosítását. Harmadszor, elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés, hiszen a múltbeli áttörések is globális kooperáción alapultak. Azonban a növekvő politikai feszültségek egyre inkább akadályozzák az akadémiai kapcsolatokat, különösen Kína és a nyugati országok között.

Ahhoz, hogy a kvantumtechnológia valóban társadalmi fejlődést eredményezzen, racionális, nyitott és együttműködő környezetre van szükség. Ahogyan az első kvantumforradalom is óriási változásokat hozott, a második hullám sikere is hosszú távú befektetésen, megbízható kommunikáción és globális együttműködésen múlik.

Teljes cikk: https://doi.org/10.1038/d41586-025-00564-8